Milyen vegetáriánus irányzatok léteznek? Mióta tart a vegetáriánus „őrület”? Divatos hullám vagy egy nagyon is ősi, tudatos táplálkozási forma?

A vegetarianizmus követői különböző okokból kezdik el ezt a fajta életformát, leggyakrabban átmeneti húselhagyásról van szó, és fogyókúrás célból történik a vega étrend felvétele. Bizonyos személyek azonban ökológiai, környezetvédelmi okokból döntenek úgy, hogy legalább a húst elhagyják étrendjükből. A környezetnek okozott kár, a húsiparhoz kapcsolódó óriási vízfogyasztás és a légkör szennyezése ugyanis rendkívül káros, és a húsfogyasztásból fakadó emberi haszon elenyésző a természeti károkozás mértékéhez képest!

Megint mások saját egészségi állapotuk rendezése érdekében mondanak le az állati élelmiszerekről, a hús és tojás együttes elhagyása a szív- és érrendszeri betegségben szenvedőknek, a magas koleszterin szinttel rendelkezőknek lehet segítség, de kiegészítő terápia vagyis diétás metódus lehet számos más betegség esetén is.

Külön csoport, akik valamilyen lelki-filozófiai okból hagyják el a húst, mint élelmiszert. Ennek hátterében általában a lemondottabb életvitel, a más élőlény megöléséből fakadó szenvedélyesség visszaszorítása, és az erőszakmentesség, az ahimszá elve áll. A legtöbb esetben a vegetáriánus élet kialakítása mögött nem áll konkrét vallási meggyőződés. Pusztán a felelősségteljes gondolkodás által, etikai okokból is sokan jutnak arra a következtetésre, hogy nem megengedhető, vagy éppen a ragadozó állatokra jellemző életvitel lenne, ha más élőlények elpusztításából nyernénk tápláló erőt. Nem véletlenül, a vegetáriánus étrendet gyakran választják állatvédő mozgalmak tagjai, és a 70-es években elindult erős hullám, az új zöld, ökológiai mozgalmak résztvevői szívesen propagálják. A vegetáriánus életmódot választók ezért gyakran szabadgondolkodású, kreatív, természetközeli életmódot folytató személyek. Az étrend csak egy alap ehhez.

A vegetarianizmus történetiségét tekintve azonban egyáltalán nem az újkorhoz köthető. Már az ókori görög filozófusok is igen nagy számban hódoltak ezen életformának, pl. maga Arisztotelész is vega volt! A legősibb erre utaló feljegyzéseket azonban az indiai védikus irodalomban találjuk. A korunkra, a Kali vaskorára jellemző kegyetlenséget ugyanis a Védák és magyarázataik éppen az erőszakmentesség bevezetésével javasolják ellensúlyozni. Ezért korunk emberének semmiképpen sem ajánlják a hús fogyasztását, még az állatáldozatok bemutatását sem – ami korábban oly’ jellemző volt – sem elvi, sem egészségügyi okokból.

A középkorban egyébként a különböző keresztény szerzetesrendek is a visszafogott, lemondott életvitel részeként megváltak a hús fogyasztásától. Mint keresztény jelkép, a hal elfogyasztása maradt csak fenn. Az aszkéták gyakran nagyon egyszerű, vega étkeket fogyasztottak, amely teljesen megfelel az ősi indiai étkezési módnak. Egyes elképzelések szerint a Biblia is tartalmaz vegetáriánus életvitelre vonatkozó igen konkrét utasításokat!

A vegetáriánus étkezés ebben az időben egyébként gyógymódnak is számított, a kezdetlegesebb konyhakultúra ugyanis sok helyen a húsok nyersen vagy kevéssé átsült formában való fogyasztását feltételezte. A nyers húsok és az alkohol együttes fogyasztása a köszvény-betegség melegágya volt, amely több neves uralkodó mérhetetlen kínjait okozta, arra bármilyen orvosságot szívesen fogadtak volna. A köszvény legjobb ellenszere azonban éppen az egyszerű, tiszta étrend és a méregtelenítés volt – ezt azonban csak kevesen vállalták a feljegyzések szerint.

Az első újkori vegetáriánus csoport a Vegetáriánus Társaság volt, amely a spirituális-lelki mozgalmak modern kori elterjedésével nyert teret magának, ezzel a szellemi tendenciával állhatott összefüggésben. 1847-ben alakult Angliában, de már 1883-ban már Magyarországon is létezett hasonló egyesület. Egy ülésének személyesen Mahátma Gandhi is részt vett. Híres vegetáriánusok régen: Albert Einstein, Goethe, Leonardo da Vinci, Aldous Huxley, stb. Ma: Brad Pitt, Demi Moore, Jackie Chan, Leonardo di Caprio, Sting, Uma Thurman, és sokan mások.